2015. május 31., vasárnap

Az Elveszett Igazság - 4. Fejezet

Sziasztok! :) 

Sajnálom, hogy ilyen rég jelentkeztem, de ígérem, mihelyst vége az iskolának többet leszek aktív! ^^
Jó olvasást!

Ölelés, Leah Walker

Az első küldetés/1.



Leah igazán boldog a rendnél. Három nap alatt sok barátot szerzett magának, de Allennel különösen jó kapcsolatot ápol. A Walker fiú felé sikerült megnyílnia.
A lány éppen sétált a folyosón, amikor Reeverrel találta szembe magát, aki csak annyit mondott:
- Gyere Leah, küldetés.      
A lány elindult a férfi nyomába. Egy irodához értek, aminek ajtaján belépve Komui fogadta őket.
- Szép reggelt! - köszönt a szőke lány.
- Neked is - mondta a főnök is köszönésképp - Ma küldetésre mész Kandával.
Leah bólintott, habár nemigen volt odáig a tervel, miszerint Kanda lesz az útitársa. Szerinte a férfi túlságosan komoly és szigorú is, nem kedveli.
Visszament a szobájába és a fontosabb dolgait összeszedte, ami egy nyakláncból és egy karkötőt jelentett. Lement, elköszönt Allentől, s már ment is a vonathoz. Ideges volt, hiszen ez az első küldetése.
Megérkezett a járműhöz, ahol már Yuu és a fürkész ott vártak rá. Köszönt, mire a fürkésztől - akit Georgenak hívtak - egy "Szép napot!" és a másik férfitól egy "Késtél." választ kapott.
- Ez az utazás is remek lesz, úgy érzem... - gondolta, majd felszállt a két férfi után a vonatra.
Leült egy ülésre, ami Kandával szemben volt. Frusztrált volt mindkét fél. A férfi azért, mert nem szerette a társaságot, a lány pedig azért, mert túl nagy volt számára a feszültség.
Leah keresett valami témát, de semmit sem talált, amiről beszélgetni tudnának.
- Egyébként... Komui neked mondta, hogy mi a furcsa jelenség? - kérdezte Kanda.

2015. május 11., hétfő

A Halál Élete: 1. Fejezet

Hellobello!

Meghoztam a következő részt, remélem elégé felcsigázott benneteket a prológus. Bizakodom, hogy tetszeni is fog. Véleményeket szívesen várok! Akár hideg, akár meleg.

Jó olvasást! :)

By: Annabeth98


Újra találkozás örömei...

- Megjött már? - hallatszott egy hang egy gólemből. Mindenki nagyon várta az Új diákot. Eléggé meglepte őket, hogy Komui mindenki előtt mondta el. Senki se értette, hogy mi is ez a felhajtás körülötte.
- Ez csak egy lány! - monda grimasszal Kanda, noha még ő is emlékezett a lányra. Nem ismerte, de mindig is különös volt a számára.
- Ne csináld már! - mondta Lavi. - Ő nem csak egy lány, Ő Lana Bloodestwar!
- Mi ez a nagy felhajtás? - lépett be kíváncsian Crowley. Mivel ő nem rég lett a tagja a Rendnek, így fogalma se volt, hogy mit is történik.
- Új tag jön! - vágta rá Lenalee és kíváncsian nézelődött kifele. - Ott is van! - mutatott a távolba, ahol egy sötét alak bukkant fel a félhomályban. Fekete köpenyt viselt, így a magasságán kívül semmit se lehetett tudni róla. Lassan, komótosan lépkedett a bejárat fölé. A torony szinte vészesen magasodott fölé, ahogy az árnyékába ért.
Gólemek rajzották körbe, de egy hang se hallatszott, feszült csönd telepedett le. Még a madarak se dalolásztak a fákon, a nap se volt olyan kegyes, hogy a homály elűzze egy-egy sugarával.
- Állj! - mondta a kapuőr. - Meg kell vizsgáljalak!
Az alak a nyakához nyúlt és leoldozta magáról a köpenyt. Aranybarna hosszú haj bukkant fel, melyben régi gésa hajtű fogta szorosra a kontyát. Kék, csillogó szemeiben fehéres szikrák jelentek meg. Ruhája egyszerű volt, egy fehér ing, bő nadrágba betűrve és hozzá csizma.

2015. május 5., kedd

One Girl with Two Souls - Novella

Sziasztok! :)

Most egy kis novellával érkeztem. Belekevertem a sztoriba egy kicsit a Tokyo Ghoult, de remélem ez senkinek sem baj... :)
Aki nem ismeri a Tokyo Ghoult az nem igazán fogja érteni, viszont a főcímdalt, ami a történetben is benne van ITT megtaláljátok
Jó olvasást! :)

xx. Leah Walker





A terem megtelt csenddel. Senki sem értette, hogy akkor miért hívtak oda minket az éjszaka közepén. A kicsi színpad szerű emelvényen felgyulladtak a fények és megláttunk egy kikötözött lányt. Mind két karját erős lánc rögzítette a falhoz. 
- Ő itt Ayame - szólalt fel Komui - Egy Ghoul.
Ránéztem a többiekre, de senki sem tudta, hogy mit takar a név.
- Mi az a Ghoul? - szólalt fel elsőként Lavi.
- Nos, a Ghoul egy emberekkel táplálkozó, lélek nélküli lény - válaszolt Komui.
A lányra kaptam a tekintetem. Sírt, tisztán lehetett látni lehulló könnyeit, annak ellenére is, hogy le volt hajtva a feje és a világosszőke haja a szemébe lógott.
- Akkor miért hoztad Őt ide? - kérdezte Kanda, jogosan. 
- Azért, mert különleges - mondta nyugodtan a főnök - Nézzétek és hallgassátok! Ayame így kommunikál...
Ekkor a semmiből elindult egy zene, de nem is ez volt a lényeg, hanem amiről a szöveg beszélt.

2015. május 2., szombat

Kicsit Másképp: 7. fejezet

Hello!

Meghoztam a következő részt is, remélem tetszik. Véleményeket szívesen várok, akár hideg, akár meleg. Bármi jöhet, vagy tanácsok, hogy mit javítsak.

Remélem tetszeni fog!

Jó olvasást! :)


By: Annabeth98



"Mi ez? Hol vagyok? Kérdeztem magamtól, miközben egy sötét folyosón sétáltam végig. Sehol egy ajtó, vagy ablak, csak régi lámpák gyér fénye. Lépteim kongtak...
- Végre megérkeztél! - jött egy mély reszelős hang. Akár egy kísértet. Egyre közelebb éreztem magamhoz. Összeszorítottam a szememet és magam elé kaptam a kezeimet, de csak a levegőben csapkodtam. A hang már tűnt is el.
Így kergettek tovább a folyosón, mire egy nagy terembe léptem... Mindenhol babák feküdtek. Kicsit meg is lepett, valami borzalmasabbra gondoltam.
Szép ruhába voltak öltöztetve, viszont, ahogy közelebb léptem, észrevettem, hogy hiányzik egy-egy testrészük, vagy fel voltak vagdosva...
- Mi ez? - borzadtam el, de a hangom olyannak tűnt, mintha egy egér cincogna.

- Te vagy... Itt vagy... Te tetted ezt... Megöltél... Gyilkosom... Halál... Vér... Pusztulj! - hallatszott több oldalról is. Kezdtek éledezni a tárgyak. Vér fröccsent a falra. Egyre inkább féltem. Ez csak egy álom lehet! Kelj fel Julia! Mondtam monoton magamnak, nehogy elhányjam magamat. Hideg, kemény kezek ragadtak meg. Elkezdtek vinni, én pedig csak sikoltozni tudtam. Tehetetlen voltam... Igyekeztem segítségért kiabálni, de nem történt semmi se.
- ITT VAGY! - jött a reszelős hang, mely mindegyiket túlkiabálta."


Szemeim felpattantak, azonnal felültem. Folyt rólam a verejték és erősen ziháltam. Ez csak egy álom volt! Nyugtatgattam magamat. De ugyanúgy körbenéztem, hogy igazam van-e. Szobámban, ágyamban feküdtem. Csend honolt körülöttem.